Milyen adatokra figyeljek klímaberendezés vásárlása előtt?

Fontos szempont a beltéri egység megjelenése, hiszen nagy méretű és jól látható helyen helyezkedik el. A dizájn mellett oda kell figyelnünk néhány műszaki adatra is annak érdekében, hogy az elkövetkezendő években csak a szükséges minimális energiaköltségek terheljék a költségvetésünket.

Mire használjuk a klímaberendezést?

Először is érdemes elgondolkodnunk azon, hogy milyen célra és mennyit használjuk a berendezést. Ha alapvetően nyáron hűtésre és csak alkalmanként fűtésre, akkor elégséges lehet a hűtési paramétereket előre sorolnunk. Azonban ha üzemszerűen fűtünk is a klímával, akkor át kell néznünk a fűtésre vonatkozó műszaki adatokat is. 

Hol keressem az adatokat?

A legfontosabb adatok a termékek adatlapján szerepelnek, illetve részben - az EU-ban szabványos - energiahatékonysági címkén is.

Mik ezek az adatok?

Teljesítmény: Minden hűtésre és fűtésre alkalmas berendezés esetében szerepel két Wattban (W) bagy kiloWattban (kW) számított érték, mely az adott berendezés tervezett legnagyobb teljesítménye. Fontos, hogy ezt az adatot ne keverjük össze a klímaberendezés elektromosenergia-igényével!

Mekkora teljesítményre van szükségem?

Ebben a kérdésben érdemes szakemberrel konzultálni, hiszen a szükséges hűtési és fűtési teljesítményt nagyon sok tényező befolyásolhatja (helyiség tájolása, szigetelés, üvegfelületek mérete, belmagasság stb). Bizonyos esetekben akár egy helyszíni felmérés is szükséges lehet. Általánosságban élhetünk azzal az ökölszabállyal, hogy egy 2,5 kW-os teljesítményű klímaberendezés kb 25-30 nm-es helyiség klimatizálására alkalmas. Nagyobb helyiség esetén nagyobb teljesítményre lesz szükségünk.

Mit jelent az SEER és az SCOP?

A hűtésre és fűtésre alkalmas klímák egyik legfontosabb paraméterei. A SEER a szezonális hűtési jóságfok, mely az éves hűtési szezonban elfogyasztott elektromos energia alapján kerül kiszámításra. Ugyanígy a fűtésre vonatkozó szám a SCOP. A magasabb értékek nagyobb energiahatékonyságot jelölnek, azaz alacsonyabb számlát ugyanolyan használat mellett.

Miután Európa különböző területein más időjárási körülmények jellemzők, azért a SEER és SCOP értékek földrajzi eloszlását is megtalálhatjuk egy színkódos térképen az energiahatékonysági címkén.

Hogy lesz ebből A++ vagy A+++?

A már jól ismert energiahatékonysági osztályokba sorolás a SEER és SCOP értékek alapján az alábbi táblázat szerint történik:

Hogy néz ki az energiahatékonysági címke?

A hűtésre is fűtésre is alkalmas klímaberendezés energiahatékonysági címkéje valamelyest eltér egyéb háztartási berendezésekétől. A címke megjelenését a 2010/30/EU rendelet szabályozza. 

A legfontosabb mezők:

I. gyártó neve és logója

II. modellazonosító

III. a hűtéshez tartozó „SEER” és a fűtéshez tartozó „SCOP” felirat, a SEER mellett kék színű, a SCOP mellett piros színű ventilátor és léghullám

IV. Az energiahatékonysági osztály megjelölése (hűtés és fűtés külön)

V. Névleges hűtési és fűtési teljesítmény

VI. SEER és SCOP értékek

VII. Éves elektromos energiafogyasztás

VIII. Földrajzi területek színkódja

IX. Beltéri egység zajkibocsátása

X. Kültéri egység zajkibocsátása

XI. Európa színkódos térképe

Mit tehetek még a környezet védelméért?

A klímaberendezések hűtőközegei mesterségesen előállított gázok. Figyeljünk oda, hogy korszerű hűtőközeget használjon a berendezésünk. Ezeket a gázokat szigorúan zárt rendszerben kezelik, mert a szabadba jutva rendkívül károsak lehetnek a légkör ózonrétegére. Napjaink leghatékonyabb és a környezetet legkevésbé károsító hűtőközege az R32 jelölésű gáz. Ha tehetjük, ilyen töltetű klímaberendezést válasszunk.

Kapcsolódó tartalmak